A Család-és Gyermekjóléti Központ Szentgotthárd intézménye, ezúton fejezi ki Tisztelettel köszönetét és háláját a Szentgotthárd és Térsége Iskola Arany János 1-4. Évfolyamos Általános Iskolája számára, a „2016. évi Karácsonyi Adományozás” címén meghirdetett felajánlások gyűjtéséért, és a gondoskodó törődéséért a többszörösen hátrányos helyzetben, illetve veszélyeztetettségben élő családok, egyedülőélők, és kiemelten az anyagi szempontból rászoruló, sokszor nélkülöző kisgyermekek megsegítésével kapcsolatban.

Köszönetemet külön ki szeretném fejezni, az oktatási intézményben tanuló kisdiákok szülei számára, akik a felhívás hatására segítő szándékukkal, készségükkel gondoltak a Központunkkal kapcsolatban álló személyek karácsonyi élelmezésére.

Örömmel tapasztaltuk, hogy a felajánlások hasznos, a mindennapi élethez szükséges tartós élelmiszerekből, játékokból, könyvekből, iskolai felszerelésekből tevődött össze.

Az adományokat 2016. 12. 01-től kezdve folyamatosan eljuttatjuk a rászorulók számára, ezzel megkönnyítve egyébként is nehéz élethelyzetüket, mely az Ünnepek közeledtével még inkább felfokozódik. Egészen biztos vagyok abban, hogy a szülők az Önök segítségével meg tudják oldani a gyermekeik mindennapi meleg étkezését, és még a karácsonyfa alá is kerülnek játékok, könyvek.

Előzetes felmérésünk alapján, az Önök által felajánlott adományok 35 ( 25 kiskorú él a családokban) súlyosnak mondható anyagi terhekkel élő családhoz juttatjuk el, az intézmény ellátási területén (16 település).

Tisztelettel: Uhor Anita
intézményvezető

KÖSZÖNET NYILVÁNÍTÁSOMAT AZ ALÁBBI IDÉZETTEL ZÁROM:

„Nem az a fontos,
hogy mi mindent teszünk,
hanem hogy tetteinkben mennyi a szeretet”.

Teréz anya

A Család- és Gyermekjóléti Központ Szentgotthárd ezúton szeretné a Tisztelt Adományozókat tájékoztatni, hogy ruhanemű, játék és egyéb használati tárgy adományokat intézményünk szűkös befogadó tere miatt folyamatosan csak előzetes, telefonon történő egyeztetést követően tudunk fogadni.
Tartós élelmiszer adományaikat továbbra is szeretettel várjuk, a rászoruló családok nevében.

Adományaikat és szíves megértésüket köszönjük!

Elérhetőségeink: 94/ 380-874, 20/945-50-03

Tisztelt Lakosság!

Család- és Gyermekjóléti Központ kialakítása

A gyermekek veszélyeztetésének, bántalmazásának megakadályozása érdekében született 2015. évi CXXXXIII. számú törvény több helyen módosította a gyermekek védelméről, a gyámügyi- és szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló érvényes rendeleteket.

A módosítás érintette a családsegítési és a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok integrálását, valamint a család- és gyermekjóléti szolgálatok és központok kialakítását is, melynek elsődleges célja a gyermekjóléti szolgáltatás megerősítése. A Család- és Gyermekjóléti Szolgálat, illetve Központ a már korábban megszokott családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás bázisán (H – 9970 Szentgotthárd, Kossuth Lajos út 7.) szám alatt, kötelező önkormányzati feladatként jön létre 2016. január 1. napjától.

Röviden a Gyermekjóléti szolgáltatás és a Család és Gyermekjóléti Központ feladatai a 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló jogszabály alapján

39. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében

a) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése,

b) a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,

c) a válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint szociális szolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz, különösen a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz történő hozzájutásának szervezése,

d) a szabadidős programok szervezése,

e) a hivatalos ügyek intézésének segítése.

(3) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében

a) a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben,

b) a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése,

c) az a) pontban, valamint a 17. § (1) bekezdésében meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása,

d) tájékoztatás az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről.

(3) A gyermekjóléti szolgáltatás a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében iskolai szociális munkát biztosíthat.

(4) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében

a) a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: szociális segítőmunka) elősegíteni a gyermek problémáinak rendezését, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozását,

b) a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében,

c) kezdeményezni

ca) egyéb gyermekjóléti alapellátások igénybevételét,

cb) szociális alapszolgáltatások igénybevételét,

cc) egészségügyi ellátások igénybevételét,

cd) pedagógiai szakszolgálatok igénybevételét, vagy

Család és Gyermekjóléti Központ Szentgotthárd

Készenléti szolgálat

Tisztelt  Lakosok!

A készenléti szolgálatot az intézmény nyitvatartási idején kívül működtetjük.

Ennek keretében ügyeletes munkatársunk telefonon tanácsadást, tájékoztatást ad krízishelyzetbe került a szentgotthárdi járás területén élő egyéneknek és családoknak. Az ügyeletes munkatárs gyors segítséget nyújt telefonon vagy szükség esetén megfelelő segítséget mozgósít.

Hétköznap:

Hétfőn

18-tól másnap reggel 7.30 óráig

Kedden

18-tól másnap reggel 7.30 óráig

Szerdán

19-től másnap reggel 7.30 óráig

Csütörtökön

18-tól másnap reggel 7.30 óráig

Egész hétvégén:

Péntek 16.00-tól  - Hétfő 7.30 óráig

Készenléti szolgálatunkat az alábbi telefonszámon hívhatják:

06-30-542-21-00

Túri Renáta – gyermekjogi képviselő

Elérhetősége: 06-20-4899642

E-mail cím: turi.renata@obdk.hu

A gyermekjogi képviselő feladata:

A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekek jogainak teljes körű védelme, jogaik érvényesítése gyermekjogi képviselőn keresztül. A képviselő segíti a gyermeket jogainak megismerésében és érvényesítésében, kiemelt figyelmet fordít a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermekek védelmében. A gyermekjogi képviselő segít a gyermeknek panasza megfogalmazásában, és kezdeményezheti annak kivizsgálását, segíti a gyermeket állapotának megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban.

A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat felhívja

a segíteni vágyó, önkéntes munkát vállaló főiskolás, egyetemista hallgatók,

pedagógusok, nyugdíjas pedagógusok, továbbá

olyan segítő szándékú személyek figyelmét,

akik motivációt éreznek önkéntes munkára,

hogy  a Szolgálat  rendezvényein, programjain társadalmi célú  munkára van lehetőség.

 

A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat programjai

  • Játszóházi foglalkozás
  • Korrepetálás
  • Ingyenes ruhaosztás
  • Menő-Manó nyári napközbeni tábor

Takarítási, adminisztrációs feladatok a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat helyiségeiben, környezetében.

Amennyiben felkeltette érdeklődését/ed az önkéntes munka lehetősége, kérjük, jelentkezzen a Szolgálat elérhetőségein!

Előszó:

 1. A Szociális Munka Etikai Kódexe (továbbiakban: Etikai Kódex) a

szociális munka gyakorlatát meghatározó szakmai etikai normákat

tartalmazza.

 2. Az Etikai Kódex az ENSZ Emberi Jogok Nyilatkozatára, az Európai

Szociális Kartára, az ENSZ a Gyermek Jogairól szóló Egyezményére, az

Emberi Jogok Európai Egyezményére, valamint a Szociális Munkások

Nemzetközi Szövetségének Szakmai Kódexére támaszkodik.

 3. Az Etikai Kódex a szociális munka folyamatában részt vevők

értékeinek és emberi méltóságának megőrzését, helyreállítását és

kiteljesítését szolgálja. Elősegíti a szakma elkerülhetetlen etikai

dilemmáiban való eligazodást és azok feloldását.

 4. A szociális munka olyan szakmai tevékenység, amely a szociális

munkás felelősségét meghatározó etikai elveken alapul. A szociális

munkás felelőssége, hogy saját kompetenciáján belül -a

tevékenységének megfelelően- nyújtson szakmai, szolgáltatásokat.

 5. A szociális munka jogszabályban meghatározott képesítési

követelmények alapján elsajátítható szakmai ismeretekre,

tapasztalatokra, készségekre és értékekre épül.

 6. A szociális munkás felelőssége a kliensekkel, a munkatársakkal, az

egyéb szakmák képviselőivel és a társadalmi környezettel való

együttműködésre terjed ki.

 7. A szociális munkás felelősséget vállal az egyének, csoportok, családok,

közösségek (a továbbiakban kliens), valamint a szervezetek,

intézmények érdekeinek képviseletében és lehetőség szerinti

érvényesítésében.

 Alapelvek

 8. A szociális munkás tiszteletben tartja minden ember méltóságát,

értékét, jogait.

 9. A szociális munkás a kliens hátrányos meg- különböztetése nélkül

végzi munkáját.

 10. A szociális munkás felelőssége, az Etikai Kódexet aláíró és csatlakozó

szakmai szervezetek joga és kötelessége, hogy felhívják a döntéshozók,

valamint a közvélemény figyelmét mindarra, amiben a nélkülözés és a

szenvedés kialakulásáért a döntéshozók, a társadalom vagy egyes

intézmények felelősek, illetve amivel akadályozzák ezek enyhítését.

 10/A. A szociális munkás tevékenységével, szakmai állásfoglalásai- val

segíti elő a társadalmi változásokat.

 11. A szociális munkás az általános adatvédelmi szabályokon túl is köteles

biztosítani a titoktartást és az információk felelős kezelését.

Bizonyos esetekben, – bűncselekmények, és jogsértések esetén –

társadalmi felelőssége, vagy egyéb kötelezettségei módosíthatják ezt a

felelősséget, amit mindenkor a kliens tudomására kell hozni.

A titoktartás minden szóbeli, írásbeli, hang- és képanyagra rögzített, és

az azokból kikövetkeztethető információra, az esettanulmányokra,

esetismertetésekre és publikációkra is vonatkozik.

 12. A szociális munkás a kliens kiszolgáltatott helyzetével nem él vissza.

Munkája során a segítségnyújtás a döntő, az együttműködésre

kötelezett kliensekkel kapcsolatban is.

 I . A kliens és a szociális munkás kapcsolata

 13. A szociális munkás elsődlegesen a kliens érdekeit képviseli, emellett

tiszteletben tartja mások érdekeit is.

 14. A kliens és a szociális munkás együttműködése olyan formális

kapcsolat keretében valósul meg, amely a bizalmon, az őszinteségen

és a kliens autonómiájának tiszteletben tartásán alapul. A segítő

kapcsolat során törekedni kell a klienssel való egyenrangú kapcsolat

kialakítására.

 15. A szociális munkás arra törekszik, hogy az általa nyújtott

szolgáltatások – megkülönböztetés nélkül – mindenki számára

elérhetőek legyenek.

 16. A szociális munkában összeférhetetlen a szociális munkás és a kliens

közötti rokoni, baráti, szerelmi, üzleti (haszonszerzésen alapuló)

kapcsolat.

 17. A kliens indokolt esetben megválaszthatja a szociális munkást,

amennyiben az intézmény működése ezt lehetővé teszi. A szociális

munkás – szakmai megfontolás után, és/vagy összeférhetetlenség

esetén – megszakíthatja a segítő kapcsolatot úgy, hogy gondoskodik

a kliens további szakmai segítéséről.

 18. A szociális munkás arra törekszik, hogy elhárítson, kiküszöböljön

és elkerüljön minden olyan befolyásoló tényezőt, amely a

tárgyilagos munkavégzést gátolja.

 19. A kliensek számára juttatott javakból a szociális munkás nerészesülhet.

 20. Az intézmény számára juttatott javakból a szociális munkás

részesülhet, amennyiben azok elosztásáról az intézmény belső

szabályzatában egyértelműen határoz, és az elosztás szabályait

nyilvánossá teszi.

 21. A szociális munkás előzetesen tájékoztatja a kliensét az általa igénybe

vett szolgáltatás esetleges anyagi feltételeiről. A szociális munkás egyéb

ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.

 22. A szociális munkát folytató szervezetek nem használhatják fel a segítő

folyamatot pártpolitikai célokra, vallási meggyőződés befolyásolása

érdekében.

 23. Amennyiben a szociális szolgáltatás igénybevétele valamilyen

elkötelezettséghez kötött, azt a klienssel előre közölni kell.

 24. A kliens – szociális munkásra vonatkozó – panaszát az érintett

felek, bevonásával meg kell vizsgálni.

 25. A szociális munkás nem avatja be a klienst a munkahelyi vitákba.

 26. Amennyiben a szociális munkás tudomására jut a kliens szolgáltatás

igénybevételéhez kapcsolódó jogsérelme, bántalmazottsága, vagy a

függő, kiszolgáltatott helyzetével való visszaélés, kötelessége az

illetékes szervezetnél vizsgálatot kezdeményezni.

 

II. A szociális munkás és a szakma kapcsolata

 27. Önkéntesek, laikusok, gyakornokok bevonásáért, illetve az általuk

nyújtott szolgáltatások minőségéért az őket bevonó szociális munkásé,

illetve az intézmény vezetőéjé a felelősség.

 28. A szociális munkás felelősséggel tartozik az általa vezetett segítő

folyamatért, annak minőségéért.

 29. A szociális munkás nem vállalhat el olyan feladatot, amelyben

tevékenységét visszaélésre vagy emberellenes célokra használhatják

fel.

 30. A szociális munkás arra törekszik, hogy a szociális területen

tevékenykedő intézmények, szervezetek és szakemberek hálózatként

együttműködjenek, a társadalmi problémák megoldása érdekében

szakmaközi egyeztetéseket, fórumokat, szektor- és ágazatközi

együttműködéseket hozzanak létre.

 31. A szociális munkás joga és kötelessége, hogy folyamatosan nyomon

kövesse a szakma fejlődését, változását, és azt alkalmazza

munkájában.

 III. A szociális munkás és a munkatársak kapcsolata

 32. A szociális munkában és a munkatársak kapcsolatában alapvető értékaz együttműködés, amely formális keretek között valósul meg. A

szociális munkás tiszteletben tartja munkatársai nézeteit, tekintettel

van képzettségükre és kötelezettségeikre.

33. A szociális munkás kapcsolatát munkatársaival a bizalom, a tisztelet

és a szolidaritás határozza meg, ezek azonban nem fedhetik el a

szakmai problémákat.

 34. A szociális munkás szaktudását, gyakorlati tapasztalatait és szakmai

információit megosztja munkatársaival, különös tekintettel a

pályakezdőkre és a gyakornokokra.

 35. A szociális munkás más szakemberekkel történő együttműködésesorán tiszteletben tartja azok kompetenciáit, ez azonban saját

felelősségét az eset további vitelében nem csökkentheti.

 36. A szociális munkás tiszteletben tartja munkatársai és más

szakemberek a sajátjától eltérő véleményét és munkamódszerét.

Kritikájának felelős módon, az érintett bevonásával ad hangot.

 37. Magánjellegű kapcsolata munkatársaival a szociális munkást nem

befolyásolhatja abban, hogy szakmai tevékenységét legjobb tudása és

meggyőződése szerint végezze.

 38. A szociális munkás védi munkatársait az igazságtalan eljárásokkal

szemben. Támogatja őket a kliensek és a szakma érdekei miatt vállalt

összeütközésekben.

 39. A szociális munkás munkatársa helyettesítésekor tekintettel van

annak érdekeire, szakmai munkájára és a klienssel kialakított

kapcsolatára.

 40. A szociális munkás és az őt foglalkoztató intézmény, szervezet

felelőssége, hogy csak feladatai ellátására alkalmas állapotban

kerüljön közvetlen kliensközelbe.

 IV. A szociális munkás munkahelyéhez és a társadalomhoz való

viszonya

 41. A szociális munkás munkahelyén az Etikai Kódex elvei, értékei

érvényesítésére törekszik. Ha ennek elérésében a szociális munkást

akadályozzák, akkor segítségért joga van az Etikai Kollégiumhoz

fordulni. Szorgalmazza, hogy az Etikai Kódex kerüljön be az intézmény

szervezeti és működési szabályzatába.

 42. A szociális munkás munkahelye szakmapolitikájának és szakmai

gyakorlatának javítására törekszik, növelve ezzel a szolgáltatások

hatékonyságát és színvonalát. Ennek érdekében az őt alkalmazó

intézmény támogatásával résztvesz esetmegbeszélő csoporton,

szakmai továbbképzésen, a munkájához és egyéniségéhez legjobban

illő szupervízión

 43. A segítő munka során a szociális munkás védelemre jogosult a vele, az

intézményével vagy a kliensével szembeni jogsértő vagy etikátlan

bánásmóddal szemben. Ha etikai sérelem éri akár intézmények, akár

személyek részéről, akkor kötelessége védelemért munkáltatójához,

illetve annak fenntartójához, vagy az Etikai Kollégiumhoz fordulni.

 44. A szociális munkás közszereplést vállalva minden esetben közli, hogy

milyen minőségben, kinek a nevében (egyén, munkahely, szakma,

párt, egyház, szervezet stb.) nyilatkozik, vagy cselekszik.

 45. Az Etikai Kódex az aláíró szervezetek minden tagjára nézve kötelező. A

szociális munkás kötelessége az Etikai Kódexben foglaltak betartása,

és törekszik annak betartatására. Ez abban az esetben is kötelessége,

ha nem szociális intézményben végzi munkáját.

A szociális munkás a szociális munka értékeit tartja szem előtt, a

munkaidőn kívül végzett egyéb tevékenységei során is.

 46. A szociális munkás munkavégzése során tudatosítja környezetében a

társadalmi felelősség-vállalás és -részvétel, valamint a szolidaritás

fontosságát.

 Záró rendelkezések az Etikai Kódexhez

 1. Az Etikai Kódexet aláíró szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy tagjaik

megfelelhessenek az etikai elvárásoknak és a szakmai

kötelezettségeknek.

 2. Az etikai alapelvek és normák nem helyettesítik a szakma működési

feltételeit:

· a kiépült intézményhálózatot a szükséges tárgyi feltételekkel együtt,

· a szakemberek felkészültségét,

· a szakmai szabályok ismeretét,

· a szociális munka egyéb szabályozási szintjeit,

· a szociális munka társadalmi presztízsét,

· az érdekvédelmet.

 3. A szociális munka Etikai Kódexe nyilvános, a szociális szolgáltatást

igénybe vevők és az együttműködő intézmények, és szervezetek számára

hozzáférhetővé kell tenni.

 4. Az Etikai Kollégium állásfoglalásai nyilvánosságra kerülnek.

 5. A Szociális Szakmai Szövetség legalább ötévente felülvizsgálja az Etikai

Kódexet. A benyújtott változtatási javaslatokat szakmai nyilvánosság

előtt, konferencián kell megvitatni.

 Értelmező rendelkezések

 Szociális munka: olyan, hivatásszerűen végzett tevékenység, melyet – a

szociális, illetve a gyermekjóléti ellátórendszeren belül vagy azon kívül -

személyes szolgáltatásként nyújtanak, és amely az igénybevevők

problémáinak megoldásához szükséges külső és belső erőforrások

komplex mozgósítására, ezzel élet- és működőképességük javítására, illetve

helyreállítására irányul

Szociális munka célja: elősegíteni a társadalmi változásokat, a

problémamegoldásokat az emberi jólét, a szabadság és a társadalmi

igazságosság növelésében. Célja továbbá, hogy az emberi viselkedésről és a

társadalmi rendszerekről szóló elméletek felhasználásával, azokon a

pontokon avatkozzon be, ahol az emberek egymással és társadalmi

környezetükkel kapcsolatba kerülnek.

Szociális munkás: szakirányú egyetemi, főiskolai, alapképzésben vagy

mesterképzésben szerzett oklevéllel rendelkező munkatárs, aki szociális

munkát végez.

Kliens: egyén, család, csoport, közösség, aki/amely a szociális munkás

együttműködését igényli, vagy arra szorul.

 Elfogadta a Szociális Szakmai Szövetség Küldöttgyűlése 2011. április 29-én. 

A veszélyeztetettséget észlelő- és

 jelzőrendszer

működése

az alkalmazott esetmegbeszélések gyakorlatban kialakult fajtái

 

Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról, felsorolja a jelzőrendszer tagjait, meghatározza kötelező együttműködésüket, feladataikat a veszélyeztető okok feltárásában, a veszélyeztetettség időben történő felismerésében.

Az együttműködés egyik formájaként, a törvény beemeli a szociális szakma módszertani eszköztárában szereplő esetmegbeszéléseket.

 

Az esetmegbeszélés megtartását a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 15/1998.(IV.30.) NM. rendelet 14.-15. §-a szabályozza.

Ennek értelmében az esetmegbeszélés legalább havi rendszerességgel, de szükség szerint is megtartható a jelzőrendszer tagjainak és az illetékes szakemberek bevonásával. Az esetmegbeszélés célja a szolgáltatást igénybevevő gyermeket és családot érintő információk cseréje, azok rögzítése, a feladatok meghatározása, illetve elosztása a résztvevő szakemberek és egyéb meghívottak között.

A törvény megjelenése óta eltelt időben két megoldási formát alkalmaznak a terület munkatársai: a szakmaközi esetmegbeszélést és az esetkonferenciát.

A megoldási módot befolyásolja a település nagysága, a találkozások oka és célja.

A gyermekjóléti szolgáltatás alapvető prevenciós feladata az észlelő-és jelzőrendszer működésének biztosítása. Ennek érdekében koordinálja azoknak a szakembereknek az együttműködését, akik bárhol, bármilyen formában kapcsolatba kerülnek a gyermekkel. Aki közülük a problémát már a kialakulásának idején észleli és jelzi, az segíti a gyermekjóléti szolgálatot abban, hogy a megoldás érdekében a leghatékonyabb, legkompetensebb segítőket tudja bevonni.

 Az észlelő- jelzőrendszeri csoport célja, feladata:

 Célja feltárja a, gyermeket veszélyeztető tényezőket, elősegítve a problémák időben történő felismerését, valamint azok megoldását.

 Feladata:

  • kísérje figyelemmel a településen élő gyermekek szociális helyzetét, életkörülményeit, életformákat, a közösségi viszonyokat, ellátó intézményeket,
  • ismerje és tárja fel a gyermekeket általában veszélyeztető okokat, megoldásukhoz nyújtson segítséget. ,nyújtson információkat a további eljárások érdekében

 Az észlelő-és jelzőrendszeri csoport tevékenységének alapelvei:-

- A veszélyeztetettséget észlelő-és jelzőrendszeri tevékenység nem hatósági jellegű.

- A tevékenységének mindenkor a gyermek, illetve a család érdekeit kell szolgálnia.

- A jelzőrendszer valamennyi munkatársát titoktartási kötelezettség köti.

- A gyermekvédelmi munkában résztvevő szakember legjobb tudása szerint és a következő elvek, etikai normák betartásával járul hozzá a gyermekjólétet szolgáló módszerek kialakításához és megvalósításához:

- tiszteletben tartja a rábízott egyéniségét és gondoskodik méltósága, egyénisége, jogai megőrzéséről,

- előítélet mentes – nemre, korra, és etnikai hovatartozásra, vallási és világnézeti meggyőződésre, nemi irányultságra, fogyatékosságra és egészségügyi állapotra való tekintet nélkül, valamint bármely egyéb hátrányos megkülönböztetés kizárásával tevékenykedik,

- elfogadja, hogy egy adott cél elérése érdekében kapott információt csak jóváhagyással lehet más célra felhasználni, vagyis,

- tiszteletben tartja a rábízottak magánéletét, továbbá a velük vagy másokkal való kapcsolat során róluk nyert bizalmas információt,

- információt csak az érintettek belegyezésével adhat tovább vagy olyan körülmények esetén, amelyek szakmai szempontból és szakmai konzultáció alapján kivételesnek ítélendők, vagy ha arra jogszabály kötelezi.

 Az észlelő- jelzőrendszer működésének főbb szabályai:

 1. Fontos, hogy az észlelő-és jelzőrendszer tagjai kialakítsák együttműködésük szabályait, melynek összhangban kell lennie a szociális munka etikai elveivel és a gyermekvédelem alapelveivel.

 2. A hatékony működés érdekében célszerű a szociális szakmán belül kidolgozott és elfogadott fogalomhasználatot megismerni, egyeztetni, összehangolni a társszakmák képviselőivel, mely a további együttműködés során nagy mértékben segíti az eredményes munkát.

3. A gyermekjóléti szolgálat összehívja a veszélyeztetettséget észlelő-és jelzőrendszer tagjait abból a célból, hogy erősítse az észlelő- és jelzőrendszer működését, hogy kiegészítse a működés kapacitásait.

 4. Az észlelő-és jelzőrendszer találkozásairól minden esetben készüljön emlékeztető, melyet minden résztvevő a későbbiekben megkap. Az emlékeztető tartalmazza az időpontot, helyet, a találkozás témáját, céljait, az elhangzottak rövid összefoglalását, az információkat, javaslatokat, véleményeket, megállapításokat és a következő találkozás tervezett időpontját, vagy tervezett okát. Az emlékeztetőhöz csatolandó a jelenléti ív.

 5. A gyermekjóléti szolgálat az észlelő-és jelzőrendszerrel kapcsolatos dokumentumokat kezelje elkülönítetten az intézményi adminisztráción belül.

 

Az esetmegbeszélések formái:

  A jelzőrendszeri tagok esetében a hatékony együttműködésnek, az információkat kicserélő, feladatokat szétosztó esetmegbeszélés ad keretet, mely a jelzőrendszerben nevesített szakemberek bevonásával történik.

 A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 14. § (3) bekezdés a) pontja szerint a gyermekjóléti szolgálat kezdeményezi, szervezi és összehangolja a Gyvt. 17. §-ában meghatározott, valamint más érintett személyek és szervezetek részvételét az észlelő- és jelzőrendszerben.

 

A jelzőrendszer tagjai az általános megbeszélések alkalmával a saját területük szakmai lehetőségeivel a feltárt problémákra (pl. iskolakerülés gyakori előfordulása, drog probléma, szabadidős tevékenység megszervezésének lehetőségei a településen stb.) közösen dolgoznak ki kezelési, megoldási lehetőségeket. Eközben alakítják ki egységes szemléletüket.

Ezen kívül a gyermekek egy-egy csoportját érintő veszélyeztető tényezők megszüntetésére cselekvési tervet dolgoznak ki.

 

A feladat végrehajtásának egyik formája, a gyermekjóléti szolgálat által szervezett szakmaközi esetmegbeszélés, melyen alkalmanként egy-egy szakma képviselői jelennek meg.

Különösen fontos a védőnői szolgálat és az oktatási intézmények képviselőinek a bevonása a gyermekvédelmi törvény 40. § (2) bekezdés értelmében, amely szerint a gyermekjóléti szolgálat – összehangolva a védőnői szolgálattal – szervezési szolgáltatási és gondozási feladatokat végez, illetve a 40. § (2) bekezdés e) pontjának figyelembe vétele, mivel a gyermekjóléti szolgálat feladata segíteni a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi munkáját.

            A szakmaközi megbeszélés célja a gyermekjóléti szolgálat és az észlelő- és jelzőrendszeri tagok együttműködésének elősegítése illetve hatékonyabbá tétele.

A szakmaközi megbeszélés összehívható több szakma képviselőjét érintő aktuális kérdésekben (pl. az iskoláztatási támogatás kapcsán az oktatási intézmények képviselőit, vagy a település egy részén felbukkanó speciális gond megoldására) illetve a gyermekjóléti szolgálat és egy szakma együttműködése során felmerülő probléma esetén (pl. nem megfelelő jelzés, kompetencia határok tisztázása érdekében).

Az esetmegbeszélés elősegítheti a közös fogalomhasználat kialakítását, a nézetkülönbségek tisztázását. Lényeges kérdés az információcsere módozatainak kialakítása. A megbeszélésen lehetőség van a település/kerület összes hasonló területén dolgozó szakemberének az együttgondolkodásra, az információ cserére.

 A gyermekjóléti szolgálat, konkrét esethez kapcsolódóan esetkonferenciát tart az érintett szakemberek bevonásával. Esetkonferenciát egy adott esettel kapcsolatban – a gondozási folyamat során akár több alkalommal is – az összes érintett és a lehetséges támaszt jelentő személy , intézmény képviselője részvételével tartanak.

Az esetkonferencia célja, a szolgáltatást igénybevevő gyermeket és családot érintő információk cseréje, azok rögzítése, a feladatok meghatározása, illetve elosztása a résztvevő szakemberek és egyéb meghívottak között. /15/1998.(IV.30.) NM. r. 15.§ (2)/

Tehát fontos a gyermek helyzetének feltérképezése, akció, – illetve gondozási terv készítése, melyet minden, az esettel kapcsolatba kerülő, azzal foglalkozó csoporttag követni fog a klienssel végzett munkájában, vele való kapcsolatában.

A résztvevők alkalmanként csak egyetlen esettel foglalkoznak.

A résztvevők a – gyermeket és családját is bevonó – segítségnyújtásra koncentrálnak.

A megbeszélést lehetőség szerint, egy az esetben közvetlenül nem érintett munkatárs vezesse.

Az esetkonferencia során az esetet ismerő csoporttagok, akik a klienssel már eddig is kapcsolatba kerültek, az esetvitelhez hasznos információval járulnak hozzá, és az esetgazdával megosztják saját problémaértelmezésüket, megoldási javaslataikat. Minden résztvevő hozzájárul szakértelmével annak eldöntéséhez, hogyan oldható meg leghatékonyabban az adott probléma, megfogalmazza saját részvételét az esetkezelési folyamatban. Visszajelzéseikkel segítséget adnak az esetgazdának a segítő kapcsolat jellemzőinek feltárására, megismerésére.

Az esetkonferencia résztvevője lehet olyan tag is, aki közvetlenül nem foglalkozik a klienssel, de hozzá tud járulni az akció, ill. gondozási tervhez azzal, hogy erőforrásokat biztosít, tanácsokkal szolgál, vagy információkat ad.

Az esetkonferencia tagjainak, résztvevőinek a köre értelemszerűen az esettől, a kliens problémájától függ, így a csoport nem állandó.  

 

Az esetkonferencia gyakorlata

 Az esetgazda felelős az esetkonferencián résztvevők találkozásának előkészítéséért, megszervezéséért, valamint a szükséges írásos anyagok és az esetlegesen távolmaradóktól az írásos nyilatkozatok beszerzéséért és ismertetéséért.

 

Az esetkonferencia célja:

Megszervezni a gyermeket gondozó családtagok és az érintett szakemberek találkozását.

 Megvizsgálni, elemezni több szakma oldaláról a gyermekkel kapcsolatos információkat, a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének tekintetében.

 Felmérni a család lehetőségeit arról, hogy hogyan biztosítja a gyermek számára a:

  • biztonságot,
  •  egészséget,
  • megfelelő fejlődést.

 Eldönteni, hogy a gyermeket fenyegeti-e, vagy várhatóan fenyegetheti-e jelentős veszély.

 Meghatározni, hogy:

  • mit kell tenni a gyermek sorsának követése, jóllétének biztosítása érdekében,        
  • milyen módon történjen a beavatkozás,
  • milyen eredményt várunk a tervezett lépésektől.

 Megjelölni a vállalt feladatok elvégzésének határidejét, az esetkonferencián résztvevő tagok újbóli találkozásának idejét. Ekkor már a beavatkozások hatásának értékelése lesz a csoport feladata.

 Az összehívás időpontjának megválasztása függ:

  • az eset sürgősségétől, a gyermek veszélyeztetettségének súlyosságától,
  • az érdemi információk összegyűjtésének idejétől.

Az esetkonferencia gyakorlati menete

 Meghívottak köre:

Mindazok, akik jelentős információval szolgálhatnak:

pl. a családtagok (tág értelemben),

pl. minden olyan szakember a jelzőrendszer tagjai közül, aki a gyermekkel kapcsolatban áll,

pl. a családdal kapcsolatban álló más szakemberek, társszakmák képviselői (pl: mentálhigiénés szakember, családterapeuta, addiktológus stb.), valamint társadalmi szervezetek.

 A család bevonása:

El kell mondani a meghívott családtagoknak (gyermeknek is), a következőket:

  • mi a célja a konferenciának,
  • kik lesznek jelen,
  • hogyan fog zajlani, mi a menete a megbeszélésnek.

 

Biztosítani kell a gyermek és a családtagok, ugyanakkor a résztvevő szakemberek számára is a biztonságos, bizalmat keltő légkört, hogy ne riasztó körülmények között kelljen megnyilvánulniuk. Amennyiben az eset vezetésében, a társszakmák véleményének egyeztetésére az esetmegbeszélés alkalmával kerül sor, célszerű a megbeszélést több lépcsőben megtartani. Így külön lehet választani a a szakemberek egyeztető munkáját, a családdal történő megbeszéléstől.

Kizáró ok lehet (pl. családtagok esetében) a kommunikációt zavaró, lehetetlenné tevő, vagy veszélyes valamely személy jelenléte (pl. agresszív, ittas, zavart elmeállapotú stb.).  

Amennyiben azt az ő egészségi állapota engedi, véleményét írásban ki kell kérni és azt figyelembe venni.

 Esetkonferenciának abban az esetben tekintjük a megbeszélést, ha a gyermekjóléti szolgálat képviselőjén kívül még legalább két szakmacsoport, a település gyermekjóléti ellátásában feladatot vállaló civilszervezet képviselője jelen van.

 A konferencián biztosítandó írásos anyagok:

 Az esetkonferencián figyelembe kell venni a gyermek sorsát befolyásoló minden szakterületről összegyűjtött szükséges és lehetséges adatot, információt, véleményt.

Aki nem tud részt venni az esetkonferencián, attól az esetgazda írásos véleményt, információt kér, melyet a konferencián ismertet a résztvevőkkel.

Az ülésről feljegyzés, emlékeztető készüljön, amit a résztvevők, vagy a távollétül okán írásos információval szolgálók, kapjanak meg.

Helyi szinten hívható telefonszámok:

- Körmendi Rendőrkapitányság: tel.: 94/ 410-023,

- Körmendi Rendőrkapitányság Szentgotthárdi Rendőrörs: 94/ 380-002,

- Szentgotthárd Város Gyámhivatala: 94/ 553-038,

- Mentőállomás: 94 / 380-155,

- Orvosi Ügyelet: 94/ 380-094,

- Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat: 94/ 380-874,  ill.  0620/ 945-5003

 A fenti telefonszámok név nélkül is hívhatók.

 

ÁRVÁCSKA ANYA ÉS CSECSEMŐOTTHON

Nágocs – Református egyház

Tel. 06 84 572 010

 BEVÁNDORLÁSI ÉS ÁLLAMPOLGÁRSÁGI HIVATAL

Tel. 06 1 463 91 00

Cím:1117 Budapest, Budafoki út. 60.

 CSELLENGŐK

Tel: (1) 438 0858; 06 20 20 99 888

e-mail: csellengok@axelero.hu; csellengok@pannonmail.hu

Postacím: 1016 Budapest, Mészáros u. 48-54.

 DélUtán (az idős és 45 év feletti emberek lelki segély szolgálata)

Tel: 06 80 200 866, minden nap 18.00-21.00-ig

 ELTÜNT GYERMEKEK EURÓPAI HÍVÓSZÁMA

Tel: 116 000

 ESZTER AMBULANCIA ÉS ALAPÍTVÁNY

Tel. 06 1 466 98 72

Levelezési cím: 1525 Budapest, Pf.41.

Honlap: www.eszteralapitvany.hu (az e-mailes levelező kapcsolathoz itt lehet eljutni)

 GÓLYAHÍR EGYESÜLET

Tel. 06 80 203 923

06-22 óráig

Levelezési cím: 2441 Százhalombatta, Pf. 54.

E-mail: golyahir@freemail.hu           

Honlap: www.golyahiregyesulet.hu

 Kék Vonal Gyermek és Ifjúsági Telefonszolgálat (gyermekek segélytelefonja)

Tel. 06 80 505 000

szakember – szakember vonal: (1)302-0944 kedd,csütörtök, péntek 10-14-óráig

e-mail: emil@kek-vonal.hu

 KÖZPONTI  IGAZSÁGÜGYI  HIVATAL

Tel: 06 80 244 444

Személyes áldozat segítésre és ingyenes jogi tanácsadásra a lakóhely szerint illetékes megyei hivatalban van lehetőség.

 Lea Alapítvány  (Segítséget nyújtanak a gyermekvállalás időszakában – várandósan vagy kisbabával) krízisbe került fiatal nőknek és gyermekeiknek.

Tel.: 06-20 9583706; 06-70 4332127; 06-20 9297809

Lev.cím: 1118 Budapest, Háromszék utca 20.

Email: lea@lea.hu; Lea Otthon: leanyanya@gmail.com

 LELKI ELSŐSEGÉLY TELEFONSZOLGÁLATOK

Közös zöld telefonszám: 06 80 505 505

éjjel-nappal ingyen hívható vezetékes telefonról országszerte, kivéve az alábbi körzetekből:

32, 62, 63, 66, 68, 69, 72, 73, 83, 88, 89, 92, 93, 95

(Ezekből a körzetekből hívható segélyszolgálati telefonszámot a 198-as tudakozói telefonszámon kaphatja meg).

E-mail: iroda@sos505.hu

Tel: (1)316-3060; (1)336-0155

Fax: (1)315-1225

Postacím: 1077 Budapest, Bethlen Gábor út 5.

 MAGYAR CSALÁDTERÁPIÁS EGYESÜLET

Tel. 06 1 328 07 37

       06 1 328 07 38

Cím: 1072 Budapest, Rákóczi út. 26.I/5.

E-mail: famyth@axelero.hu

 Meleg Háttér Információs és Lelki Elsősegély Szolgálat

Tel: 06 80 505 605; (1)329 3380

Iroda: 06/1 238 0046; telefon/fax: 06/1 329 2670

Honlap: www.hatter.hu; e-mail: hatter@hatter.hu

 NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen)Egyesület

Segélyvonal (este 6 és 10 óra között): 06 80 505 101; Telefon (üzenet/fax): 1/267 4900

Honlap: www.nane.hu

e-mail: info@nane.hu

Postacím: 1447 Budapest,Pf.502.

 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

Zöld szám és chatszoba – az erőszakmentes és egészségtudatos iskolákért

Tel.: 06 80 204 976 (minden hétköznap 8 és 16 óra között)

Honlap: www.ofi.hu (a Mediáció menüpontra kattintva érhető el a chatszoba, „Segíthetünk? Segítünk.” elnevezéssel.

 ORSZÁGOS KRÍZISKEZELŐ ÉS INFORMÁCIÓS TELEFONSZOLGÁLAT (OKIT)

(a családon belüli erőszak következtében beállt válság azonnali kezelésére)

Tel. 06 80 20 55 20 (a nap 24 órájában mindenhonnan, minden telefonról hívható ingyenes telefonszám)

E-mail : okit@szmi.hu

Honlap : www.krizistelefon.hu

Levelezési cím: 1391 Budapest, Pf. 244.

 PATENT Jogvédő Egyesület – PATRIARCHÁTUST ELLENZŐK TÁRSASÁGA

A jogsegély telefonon elérhető szerdánként 16 és 18 óra között: Tel. 06 70 529 56 76

Cím : 1087 Budapest, Stróbl Alajos u. 7/D/2.III./355.

E-mail: info@patent.org.hujog@patent.org.hu 

Honlap: www.patent.org.hu

 STOP-FÉRFIERŐSZAK VONAL

Tel. 06 40 200 744 (helyi tarifa)

       06 1 344 3802 (csütörtökönként 18 és 22 óra között)

Honlap: www.stop-ferfieroszak.hu; info@stop-ferfieroszak.hu

 TÁRSASÁG A SZABADSÁGJOGOKÉRT (jogsegélyszolgálat)

Tel. 06 1 209 00 46   

       06 1 279 07 55

Cím: 1084 Budapest, Víg u. 28.I.em. 3.

E-mail: tasz@tasz.hu

Honlap: www.tasz.hu

 TELEFONTANÚ PROGRAM (bejelentést tehet, információt kérhet a rendőrségen)

Tel: 06 80 555 111

 UNIÓS GYERMEKVÉDELMI TELEFONSZOLGÁLAT

Tel. 11 6 111

A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat továbbra is tartós élelmiszert gyűjt nehéz élethelyzetbe került, hátrányos, ill. veszélyeztetett helyzetű gyermekek családjai részére.