Előszó:

 1. A Szociális Munka Etikai Kódexe (továbbiakban: Etikai Kódex) a

szociális munka gyakorlatát meghatározó szakmai etikai normákat

tartalmazza.

 2. Az Etikai Kódex az ENSZ Emberi Jogok Nyilatkozatára, az Európai

Szociális Kartára, az ENSZ a Gyermek Jogairól szóló Egyezményére, az

Emberi Jogok Európai Egyezményére, valamint a Szociális Munkások

Nemzetközi Szövetségének Szakmai Kódexére támaszkodik.

 3. Az Etikai Kódex a szociális munka folyamatában részt vevők

értékeinek és emberi méltóságának megőrzését, helyreállítását és

kiteljesítését szolgálja. Elősegíti a szakma elkerülhetetlen etikai

dilemmáiban való eligazodást és azok feloldását.

 4. A szociális munka olyan szakmai tevékenység, amely a szociális

munkás felelősségét meghatározó etikai elveken alapul. A szociális

munkás felelőssége, hogy saját kompetenciáján belül -a

tevékenységének megfelelően- nyújtson szakmai, szolgáltatásokat.

 5. A szociális munka jogszabályban meghatározott képesítési

követelmények alapján elsajátítható szakmai ismeretekre,

tapasztalatokra, készségekre és értékekre épül.

 6. A szociális munkás felelőssége a kliensekkel, a munkatársakkal, az

egyéb szakmák képviselőivel és a társadalmi környezettel való

együttműködésre terjed ki.

 7. A szociális munkás felelősséget vállal az egyének, csoportok, családok,

közösségek (a továbbiakban kliens), valamint a szervezetek,

intézmények érdekeinek képviseletében és lehetőség szerinti

érvényesítésében.

 Alapelvek

 8. A szociális munkás tiszteletben tartja minden ember méltóságát,

értékét, jogait.

 9. A szociális munkás a kliens hátrányos meg- különböztetése nélkül

végzi munkáját.

 10. A szociális munkás felelőssége, az Etikai Kódexet aláíró és csatlakozó

szakmai szervezetek joga és kötelessége, hogy felhívják a döntéshozók,

valamint a közvélemény figyelmét mindarra, amiben a nélkülözés és a

szenvedés kialakulásáért a döntéshozók, a társadalom vagy egyes

intézmények felelősek, illetve amivel akadályozzák ezek enyhítését.

 10/A. A szociális munkás tevékenységével, szakmai állásfoglalásai- val

segíti elő a társadalmi változásokat.

 11. A szociális munkás az általános adatvédelmi szabályokon túl is köteles

biztosítani a titoktartást és az információk felelős kezelését.

Bizonyos esetekben, – bűncselekmények, és jogsértések esetén –

társadalmi felelőssége, vagy egyéb kötelezettségei módosíthatják ezt a

felelősséget, amit mindenkor a kliens tudomására kell hozni.

A titoktartás minden szóbeli, írásbeli, hang- és képanyagra rögzített, és

az azokból kikövetkeztethető információra, az esettanulmányokra,

esetismertetésekre és publikációkra is vonatkozik.

 12. A szociális munkás a kliens kiszolgáltatott helyzetével nem él vissza.

Munkája során a segítségnyújtás a döntő, az együttműködésre

kötelezett kliensekkel kapcsolatban is.

 I . A kliens és a szociális munkás kapcsolata

 13. A szociális munkás elsődlegesen a kliens érdekeit képviseli, emellett

tiszteletben tartja mások érdekeit is.

 14. A kliens és a szociális munkás együttműködése olyan formális

kapcsolat keretében valósul meg, amely a bizalmon, az őszinteségen

és a kliens autonómiájának tiszteletben tartásán alapul. A segítő

kapcsolat során törekedni kell a klienssel való egyenrangú kapcsolat

kialakítására.

 15. A szociális munkás arra törekszik, hogy az általa nyújtott

szolgáltatások – megkülönböztetés nélkül – mindenki számára

elérhetőek legyenek.

 16. A szociális munkában összeférhetetlen a szociális munkás és a kliens

közötti rokoni, baráti, szerelmi, üzleti (haszonszerzésen alapuló)

kapcsolat.

 17. A kliens indokolt esetben megválaszthatja a szociális munkást,

amennyiben az intézmény működése ezt lehetővé teszi. A szociális

munkás – szakmai megfontolás után, és/vagy összeférhetetlenség

esetén – megszakíthatja a segítő kapcsolatot úgy, hogy gondoskodik

a kliens további szakmai segítéséről.

 18. A szociális munkás arra törekszik, hogy elhárítson, kiküszöböljön

és elkerüljön minden olyan befolyásoló tényezőt, amely a

tárgyilagos munkavégzést gátolja.

 19. A kliensek számára juttatott javakból a szociális munkás nerészesülhet.

 20. Az intézmény számára juttatott javakból a szociális munkás

részesülhet, amennyiben azok elosztásáról az intézmény belső

szabályzatában egyértelműen határoz, és az elosztás szabályait

nyilvánossá teszi.

 21. A szociális munkás előzetesen tájékoztatja a kliensét az általa igénybe

vett szolgáltatás esetleges anyagi feltételeiről. A szociális munkás egyéb

ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.

 22. A szociális munkát folytató szervezetek nem használhatják fel a segítő

folyamatot pártpolitikai célokra, vallási meggyőződés befolyásolása

érdekében.

 23. Amennyiben a szociális szolgáltatás igénybevétele valamilyen

elkötelezettséghez kötött, azt a klienssel előre közölni kell.

 24. A kliens – szociális munkásra vonatkozó – panaszát az érintett

felek, bevonásával meg kell vizsgálni.

 25. A szociális munkás nem avatja be a klienst a munkahelyi vitákba.

 26. Amennyiben a szociális munkás tudomására jut a kliens szolgáltatás

igénybevételéhez kapcsolódó jogsérelme, bántalmazottsága, vagy a

függő, kiszolgáltatott helyzetével való visszaélés, kötelessége az

illetékes szervezetnél vizsgálatot kezdeményezni.

 

II. A szociális munkás és a szakma kapcsolata

 27. Önkéntesek, laikusok, gyakornokok bevonásáért, illetve az általuk

nyújtott szolgáltatások minőségéért az őket bevonó szociális munkásé,

illetve az intézmény vezetőéjé a felelősség.

 28. A szociális munkás felelősséggel tartozik az általa vezetett segítő

folyamatért, annak minőségéért.

 29. A szociális munkás nem vállalhat el olyan feladatot, amelyben

tevékenységét visszaélésre vagy emberellenes célokra használhatják

fel.

 30. A szociális munkás arra törekszik, hogy a szociális területen

tevékenykedő intézmények, szervezetek és szakemberek hálózatként

együttműködjenek, a társadalmi problémák megoldása érdekében

szakmaközi egyeztetéseket, fórumokat, szektor- és ágazatközi

együttműködéseket hozzanak létre.

 31. A szociális munkás joga és kötelessége, hogy folyamatosan nyomon

kövesse a szakma fejlődését, változását, és azt alkalmazza

munkájában.

 III. A szociális munkás és a munkatársak kapcsolata

 32. A szociális munkában és a munkatársak kapcsolatában alapvető értékaz együttműködés, amely formális keretek között valósul meg. A

szociális munkás tiszteletben tartja munkatársai nézeteit, tekintettel

van képzettségükre és kötelezettségeikre.

33. A szociális munkás kapcsolatát munkatársaival a bizalom, a tisztelet

és a szolidaritás határozza meg, ezek azonban nem fedhetik el a

szakmai problémákat.

 34. A szociális munkás szaktudását, gyakorlati tapasztalatait és szakmai

információit megosztja munkatársaival, különös tekintettel a

pályakezdőkre és a gyakornokokra.

 35. A szociális munkás más szakemberekkel történő együttműködésesorán tiszteletben tartja azok kompetenciáit, ez azonban saját

felelősségét az eset további vitelében nem csökkentheti.

 36. A szociális munkás tiszteletben tartja munkatársai és más

szakemberek a sajátjától eltérő véleményét és munkamódszerét.

Kritikájának felelős módon, az érintett bevonásával ad hangot.

 37. Magánjellegű kapcsolata munkatársaival a szociális munkást nem

befolyásolhatja abban, hogy szakmai tevékenységét legjobb tudása és

meggyőződése szerint végezze.

 38. A szociális munkás védi munkatársait az igazságtalan eljárásokkal

szemben. Támogatja őket a kliensek és a szakma érdekei miatt vállalt

összeütközésekben.

 39. A szociális munkás munkatársa helyettesítésekor tekintettel van

annak érdekeire, szakmai munkájára és a klienssel kialakított

kapcsolatára.

 40. A szociális munkás és az őt foglalkoztató intézmény, szervezet

felelőssége, hogy csak feladatai ellátására alkalmas állapotban

kerüljön közvetlen kliensközelbe.

 IV. A szociális munkás munkahelyéhez és a társadalomhoz való

viszonya

 41. A szociális munkás munkahelyén az Etikai Kódex elvei, értékei

érvényesítésére törekszik. Ha ennek elérésében a szociális munkást

akadályozzák, akkor segítségért joga van az Etikai Kollégiumhoz

fordulni. Szorgalmazza, hogy az Etikai Kódex kerüljön be az intézmény

szervezeti és működési szabályzatába.

 42. A szociális munkás munkahelye szakmapolitikájának és szakmai

gyakorlatának javítására törekszik, növelve ezzel a szolgáltatások

hatékonyságát és színvonalát. Ennek érdekében az őt alkalmazó

intézmény támogatásával résztvesz esetmegbeszélő csoporton,

szakmai továbbképzésen, a munkájához és egyéniségéhez legjobban

illő szupervízión

 43. A segítő munka során a szociális munkás védelemre jogosult a vele, az

intézményével vagy a kliensével szembeni jogsértő vagy etikátlan

bánásmóddal szemben. Ha etikai sérelem éri akár intézmények, akár

személyek részéről, akkor kötelessége védelemért munkáltatójához,

illetve annak fenntartójához, vagy az Etikai Kollégiumhoz fordulni.

 44. A szociális munkás közszereplést vállalva minden esetben közli, hogy

milyen minőségben, kinek a nevében (egyén, munkahely, szakma,

párt, egyház, szervezet stb.) nyilatkozik, vagy cselekszik.

 45. Az Etikai Kódex az aláíró szervezetek minden tagjára nézve kötelező. A

szociális munkás kötelessége az Etikai Kódexben foglaltak betartása,

és törekszik annak betartatására. Ez abban az esetben is kötelessége,

ha nem szociális intézményben végzi munkáját.

A szociális munkás a szociális munka értékeit tartja szem előtt, a

munkaidőn kívül végzett egyéb tevékenységei során is.

 46. A szociális munkás munkavégzése során tudatosítja környezetében a

társadalmi felelősség-vállalás és -részvétel, valamint a szolidaritás

fontosságát.

 Záró rendelkezések az Etikai Kódexhez

 1. Az Etikai Kódexet aláíró szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy tagjaik

megfelelhessenek az etikai elvárásoknak és a szakmai

kötelezettségeknek.

 2. Az etikai alapelvek és normák nem helyettesítik a szakma működési

feltételeit:

· a kiépült intézményhálózatot a szükséges tárgyi feltételekkel együtt,

· a szakemberek felkészültségét,

· a szakmai szabályok ismeretét,

· a szociális munka egyéb szabályozási szintjeit,

· a szociális munka társadalmi presztízsét,

· az érdekvédelmet.

 3. A szociális munka Etikai Kódexe nyilvános, a szociális szolgáltatást

igénybe vevők és az együttműködő intézmények, és szervezetek számára

hozzáférhetővé kell tenni.

 4. Az Etikai Kollégium állásfoglalásai nyilvánosságra kerülnek.

 5. A Szociális Szakmai Szövetség legalább ötévente felülvizsgálja az Etikai

Kódexet. A benyújtott változtatási javaslatokat szakmai nyilvánosság

előtt, konferencián kell megvitatni.

 Értelmező rendelkezések

 Szociális munka: olyan, hivatásszerűen végzett tevékenység, melyet – a

szociális, illetve a gyermekjóléti ellátórendszeren belül vagy azon kívül -

személyes szolgáltatásként nyújtanak, és amely az igénybevevők

problémáinak megoldásához szükséges külső és belső erőforrások

komplex mozgósítására, ezzel élet- és működőképességük javítására, illetve

helyreállítására irányul

Szociális munka célja: elősegíteni a társadalmi változásokat, a

problémamegoldásokat az emberi jólét, a szabadság és a társadalmi

igazságosság növelésében. Célja továbbá, hogy az emberi viselkedésről és a

társadalmi rendszerekről szóló elméletek felhasználásával, azokon a

pontokon avatkozzon be, ahol az emberek egymással és társadalmi

környezetükkel kapcsolatba kerülnek.

Szociális munkás: szakirányú egyetemi, főiskolai, alapképzésben vagy

mesterképzésben szerzett oklevéllel rendelkező munkatárs, aki szociális

munkát végez.

Kliens: egyén, család, csoport, közösség, aki/amely a szociális munkás

együttműködését igényli, vagy arra szorul.

 Elfogadta a Szociális Szakmai Szövetség Küldöttgyűlése 2011. április 29-én. 

Leave a Reply

Keresés
Legutóbbi hozzászólások